|
Münchausen szindróma2012.04.20. 06:41, willina
Néha a lufi kidurran és Münchausen sincs sehol, Malacka meg nem tud segíteni...
Jóóóóó reggelt! Tegnap délelőtt túl jó kedvem volt, szinte már követelte magát az ellentéte, és nem tudtam valahogy középúton maradni, úgyhogy estére a jól felfújt vidámság lufim ...paffff... jól kidurrant.
Ettől kedzve még ráadásként csupa olyan híreket, szituációkat, embereket vonzottam be, akik tehetetlenül kínlódnak ugyanabban a problémájukban jó ideje és csupán hallgatni őket öngyilkosságnak minősül, úgyhogy este 9-re csak ültem és néztem ki a fejemből és arra gondoltam, milyen jó is Münchausen bárónak, aki copfjánál fogva tudja kirántani saját magát a sárból, miközben már nyakig elmerült benne, és hiába van meg minden eszközöm ahhoz, hogy én is megtegyem ezt magammal, nem volt ahhoz kedvem, hogy kedvem legyen hozzá, úgyhogy úgy döntöttem merüljünk... nézzük meg milyen a béka feneke, mert sokkal könnyebb megérteni másokat, ha mi is olyanok vagyunk.
Reggelre azonban mikor kipattant a szemem már megint társam volt a jókedv. Olyan mint egy ragacs, amit nem lehet hosszabb távra lerázni... bár, vigyázzunk a panaszkodással, mert még megsértődik és elhagy
| |