a friss salátába jókedv is szükségeltetik...

Lefekvés előtt felhúztam az órát csörögni és azt írta ki: még 2 óra 16 percet aludhat! Akkor tűnt fel, hogy elmúlt hajnal 3. Majdnem egész éjjel a különböző légitársaságok honlapjait bújtam, hogyan lehetne a lehető legolcsóbban megjárni Porto-t, mert időközben a retur jegy felszaladt 400-500 eurora, ami nagyon sok. Végül találtam egy visszafelé jegyet 60 euroért, csakhogy ezzel még nem érek ki  úgyhogy a mai napom azzal fog telni, hogy találjak kifelé is valami megoldást.

2 órányi alvással egészen más színben úszik a világ . Az iskolából hazafelé beugrottam a zöldségeshez, hogy a szokott turmixomhoz alkatrészeket vegyek és az eladó hölgy, hiába járok mindig oda, még nem futottunk össze, olyan lelkesen elbeszélgetett magával, hogy fergeteges jó kedvem támadt pusztán hallgatni. Mikor odaért, hogy nem gond-e, ha ezeket a cuki szőlőket összepárosítja a kedves kis kiwikkel egy zacskóban, nem tudtam megállni, hogy ne buzdítsam, hogy dehogy, sőt, feltétlen tegyen úgy!

Jó volt látni, mennyire élvezi a brazil telenovellákat megszégyenítő részletességgel megszerkesztett monológjait (kellő időtartam per karakterábrázolás, zéró cselekménnyel, répa méltatása 2 perc, paradicsom 2.5 perc, stb.) és ettől a monológ témája és a folyamat sebessége már nem késztette az embert belső ítélkezésre, hanem sikerült együtt örülni vele.

Visszatérve a tegnaphoz, elég hullámvasút voltam, Arlett meg is jegyezte: jó látni, hogy még ember vagy   . Egyébként ilyenkor előjön belőlem egyfajta önirónia. A páromat is sikült tegnap megnevettetnem. Fel is sóhajtott: "Uram Atyám, honnan jön belőled ennyi hülyeség?" Mire azt találtam mondani: " Tudod, mielőtt leszülettem hosszú sorban kellett várni, hogy Isten elé járulhassak elbeszélgetésre. Mire rám került a sor, Isten azt mondta "Gyermekem, már csak korlázotott számú képességet tudok adni a földi létedhez, választanod kell, mit szeretnél inkább: nagy melleket, vagy humorézéket?"

Rossz tapasztalat miatt az utóbbit választottam, amit aztán földi síkra érkezésem után hosszú évekig bántam, de van az a korosztály, amikor már megtérül egy ilyen döntés, mert a humorérzéket az élet sokkal több területén lehet kamatoztatni  

Láttam jó pár előző életemet, amelyekben gyönyörű, túlzottan kívánatos nő voltam, mind gyászos véget ért: vagy megerőszakoltak, vagy rabszolgává tettek, vagy kivégeztek ... folyton a birtoklásról szólt. Ha rá is találtam a nagy szerelemre, aki nem kaphatott meg, tett róla, hogy nekem se legyen jobb. Persze ennek is megvolt az előnye: nem kellett szembesülnöm az öregedés hervasztó mellékhatásaival :)

Visszatérve a külsőre: az is egyfajta tanítás, nem véletlen, milyen fizikai formát öltünk - azáltal is tanulunk és nem biztos, hogy a plasztikai sebészet hozza meg a tartós boldogságot, bár biztosan tud önbizalmat adni, mindaddig, amíg nem futunk bele abba a pasiba, akinek így is sikerül majd a lelkünkbe gázolni, valami más miatt, amit nem lehet plasztikáztatni.