ha kell, felgáncsol, gipszbe tesz csak nehogy rossz felé menj..

Ez a lap a Symbolonban nagyon kifejező. Merkur, a tanulási folyamatunk, az út, amin haladunk. Ha Merkur biceg, olyan, mintha minden ellenünk fordult volna, semmi sem jön össze abban, amit szeretnénk megvalósítani (ha az egóból történik, pedig már fel kellene ismernünk, hogy elég, változni kell) még az ág is húz - csak mert nem megfelelő úton akarunk tovább haladni.

Sokszor a lélek csak úgy tud üzenni a testnek, hogy "hékás, nem ezt beszéltük meg!!", ha akadályokat görget az utunkba, akár fel is buktat, lábunkat töri, nehogy olyan úton menjünk tovább, ahol esetleg még nagyobb baj is érhet minket, vagy hogy nehogy túlságosan eltérjünk az eredeti tervtől. Ugyanis van döntési szabadságunk, de akkora nincs, hogy beleszólhassunk az Isteni Tervbe, a Lelkünk Terveibe.

Mikorra olyan tudatosságszintre érnénk, hogy beleszólhatnánk, addigra már mindenben egyet fogunk érteni Istennel és nem akarunk beleszólni.

Amíg nem megfelelő a tudatosságszintünk, a rálátásunk szöge, addig meg eléggé korlátozott számú, vagy minőségű döntést hozhatunk, mégha azt is hisszük, hogy nem így van.

Sok döntésünk nem más, mint az Isteni terv intuitív követése, emiatt remekül működik. Fel sem merül bennünk a kérdés: Ki az aki dönt? Dönthetünk-e? Minden simán megy, minden természetes.

A kérdések akkor kezdenek el gyülekezni, amikor valami nem úgy alakul, ahogy szeretnénk. Itt felszül meg elsőként Merkur gyeplője jelezvén:  az Isteni Terv mezejének korlátait súrolod! Ahhoz, hogy neked való tanulási folyamatod legyen, pályán kell maradni. Minél nagyobb erővel, akarattal rohanunk neki a falnak, annál erősebben ránt vissza Merkúr gyeplője, míg be nem töri, meg nem töri az egónkat ...

Mennyi ilyen ismétlést látok most ha körbenézek! Újra és újra próbáljuk futni a köreinket mentálisan, érzelmileg csakhogy bizonyítsuk igenis az lesz, amit mi akarunk. Egyetlen embert sem ismerek, akinek sikerült volna ebbéli terve az Isteni Akarattal szemben. Csak a szenvedést látom - a panaszkodást, az összeomlást, a lelki tusát .. kivel szemben? Benne van a kifejezésben: a saját lelkünkkel szemben csatározunk, saját magunkat gyilkolásszuk mentálisan, érzelmileg. Saját akaratunk, saját tudatlanságunk, saját vakságunk áll utunkban, senki és semmi más. Merkur a saját árnyoldalunktól próbál minket megvédeni amikor álljt parancsol. Érdemes hallgatni rá!

Érdemes leülni egy percre és körbenézni: merre is akartunk továbbmenni?