|
nem várt üzenet2012.05.13. 14:51, willina
mely könnyeket csal elő
Ma kaptam egy emailt, ami teljesen meglepett. Pár sor volt az egész, és ahogy elolvastam, csak potyogtak a könnyeim. Valami hihetetlen érzés járta át a mellkasom - és próbáltam csak kívülről megfigyelni mi ez - aztán rájöttem: szeretet.
Olyan szeretet, amit nem egy általunk ismert ember iránt érzünk, amit nem azért érzünk mert... hanem egyszerűen csak feltör a semmiből és bárcsak meg lehetne tartani örökre, mert ebben a szeretetben eltűnik minden gondunk és már annyira elég gondként megélni a világot ...
Most értem abba a korszakomba, amikor nincs kedvem olyan emberekhez, akiket évek óta próbálok segíteni, "megmenteni" és csak nekem van belőle egyre több gondom. Mintha minden azt sugallná: "nem a te dolgod segíteni, ha mégis megpróbálod, neked lesz belőle bajod, hogy többet ne legyen kedved hozzá". Az ilyen érzést próbálom egy ideje kerülni, de ezek az emberek továbbra is megtalálnak.
Az email, amit ma kaptam olyan ézrés volt, mint egy feloldozás. Nem igazán lehet szavakban leírni... aztán eszembe jutott, hogy ez is csak egy gondolat, és azt kell megfigyelnem, ki figyeli ezt a gondolatot .. megtettem, és akkor csak a puszta érzés maradt ott. Eltűnt a "kitől kaptam", eltűnt a "mi állt benne", eltűnt, hogy kaptam egy emailt, és csak az érzés maradt ott, hogy Vagyok.
| |