2012.05.15. 11:46, willina
Mennyiszer hallom "tudom"... és visszakérdezek, mire mész vele, hogy tudod, ha egyre csak szenvedsz?
A "tudom" = "elhiszem neked", "hallottam már róla" az nem egyenlő azzal, hogy hiszek is benne, meggyőződésem, tisztában vagyok vele mi az, hogyan működik, mivel jár.
A "tudom" lerázása az új lehetőségének. Ha kijelentem, hogy "tudom" az energetikailag azt jelenti: "hagyj békén, ne segíts".
Sokszor nem tudjuk mit tudunk, csak állítjuk. Ahelyett, hogy kitörnénk a börtönünkből, újabb falakat gyártunk magunk köré. Az új falak arra szolgálnak, hogy nehogy meglássuk, hogy falakkal vagyunk körbevéve.
kuckó= Igaz Én, otthon; eszkimó= felépített én
Lassan kész labirintus választ el minket az otthonunktól mi pedig azzal vagyunk elfoglalva, hogy mivel tegyük még hosszabbá, kacifántosabbá az odavezető utat. Úgy tűnik a "tudom" az nem más, mint "tudni vélem", ami egy írtózatosan erős fegyver, amivel írtjuk önmagunkat és minden lehetőséget, ami a segítségünkre siethetne. Nem véletlen uralkodik most káosz egyre több helyen, amikor annyira össze vagyunk zavarodva, hogy már azt sem tudjuk kik vagyunk. VÉGRE! Óriási áldás elveszíteni a felépített Én-t!
Irány a labirintus, vessük bele magunkat! Csak a másik végét kell megtalálni, ami BIZTOS, hogy ott van, és biztos hogy nem az, ahonnan visszafordultunk. Ne adjuk fel csak mert esetleg büdös van odabent, ne álljunk le csodálni, ha esetleg szép festmények vannak a falon, mert nem azért indultunk el, hanem azért, hogy a végét megtaláljuk.