Mooji: teljesen eltűnik.. mind, ami nem te vagy..

hallgató: érzem, hogy a szívem nyílik meg...

Mooji: megnyílik...hm...

hallgató: és minden szerteszét hullik (hallgató hangja elcsuklik...)

Mooji: ott bent

hallgató. igen.. az is, akiről azt hiszem...(elcsuklik a hagja megint)

Mooji: ez nagyon szép (majd a hallgatóra mosolyog, hogy biztassa)

hallgató: a neveim is...

Mooji: a nevek is eltűnnek, új nevek jönnek, még a neved is beszippantja a szív.

hallgató: és ez furcsa, furcsa...(elcsuklik a hangja) amit érzek, nem tudom, jönnek a könnyek.... és nincs ott semmi..

Mooji: nincs ott semmi .... (csendben ülnek egy darabig) Tiruvannamalai-ban mondhatod, hogy ez a tér egy gyönyörű tér, mert ez lett a bölcsödéje a tudatraébredés művészetének, valahogy, mert nyugaton nincs olyan hely ahol, és nincs senki, aki azt mondaná, semmi baj nincs... itt, ha azt mondod, darabokra hullok, az emberek azt érzik "oh, hogy irigyellek" (nevetés) "örülük neki, hogy ez történik veled", míg nyugaton azt mondják "Úristen, ismerek egy pszichológust, az talán tud neked segíteni" (nevetés) itt viszont azt hallod "oh, irigyellek" "milyen gyorsan megtörtént veled, hogy sikerült elérned?"  mert ez a fajta darabokra hullás nagyon szép folyamat, meg kell történnie. Ne ragadj le egyetlen gondolatnál sem, hogy "jaj, ez nem jót jelent", nem, ez hülye gondolat... csakis az hullik szerteszét, ami szét tud hullani (szét hullhat). Van azonban valami, ami nem hullhat szét, és ami széthullik, az azon belül hullik szét, ami nem hullhat szét. Ez utóbbinak nincsenek részei, úgyhogy ez egy GYÖNYÖRŰ, nagyszerű esemény...

Valami, amiről úgy tűnt, hogy az vagyok én, most szertefoszlik abban, ami valóban vagyok: kötöttségmentes, szétterjedő tudatosság. Néha a testünkben azt érezzük "jajj, meg fogok halni" ez szokványos érzet, de nem fogsz meghalni, életedben most vagy először valóban életben! Nem fogsz meghalni. Csak annyi történik, hogy bizonyos igaztalan elképzelések eltűnnek, és ezt érzed úgy, hogy meg fogsz halni. Folytasd ezt az édes széthullást, hívd meg magadhoz, hogy eltűnjenek az anyagi síkú és halállal kapcsolatos félelmeid. Csak a test tud meghalni.

Mindaz, amiről itt beszélünk, az azt célozza meg, ami itt történik, most. Nem azért jöttem ide, hogy a részletekben rejlő szabadságról beszéljünk, csak az itt és mostról beszélünk, nem megyünk előre 7-10 lépcsőfokot. Ami itt van, most, azt nem lehet visszatartani, az nem tud előre haladni, az nem lehet tökéletes, ki által lehetne tökéletes? nem tud gyakorolni, de az okozza ezt az egész színjátékot, ami elénk tárul. Amikor megjelenik mint tudatosság, mint nevek és formák eljátssza ezt a gyönyörű utat, melyben felfedezi önmagát, néha nem valami szép az út, néha abszolút nem szép az út ... úgyhogy tűnj el teljesen, tűnjön el mindaz, ami nem te vagy. Ott lesz az továbbra is valahogy, továbbra is neveden fogunk szólítani, és valami válaszolni fog a név hallatán. Lesz aki úgy fog szólítani testvérem, lesz aki úgy, hogy anya, lesz  aki úgy, hogy barátom, lányom, kedvesem vagy miegyéb, de ezek mind szerepek és van valmi, ami ezeken a szerepeken keresztül válaszol a megszólításra, erőfeszítés nélkül. Nem leszel üres, soha nem lehetsz üres, soha nem lehet kioltani .. 

Súgó 1 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

1

2012.04.14. 22:43 meglesz Így lesz ott az ürességben minden. Nagyon szép...